Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A hódító

rozsaszalx.jpg

 

 

 

 

A hódító

Dal kellene, csendes szerény

mi lopva üzen, csupa remény.

Szellő vigye könnyű szárnyon,

bomoljon ki minden álmom.

 

Rakom a szót lelki kéjjel,

rímjét lesem egész éjjel,

ültetgetem rá a húrra,

víg legyen az; port  a búra.

 

De a lángja csak nem lobban,

dallam íve meg, megroppan,

vers lett abból nyimnyám szegény,

mit is kezdhet így egy legény?

 

Garast számol, zsebben matat,

rózsaszálra hátha maradt.

Piros rózsa lesz most inkább,

meghódítom azt a kislányt!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.