Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Odaadnám érte

Odaadnám érte

 

Odaadnám érte létem minden álmát,

angyaloknak szivárvány ruháját,

bankot, rangot, büszkeséget,

tagadnék én minden szépet.

Nem érdekel, mit gondolnak,

gőgbe fúltak, vagy csókosak.

Erkölcs csőszök széptevése

mehet tőlem a süllyesztőbe!

 

Vállalnám az ég haragját,

Prometheus kínzó napját,

a csontvázam lehet molett,

Luciferrel közös projekt

napjaimnak legyen terhe

tűröm azt is vágytól telve.

 

Csikorog az időkerék,

fordítom a vihar szelét,

nem előre! –  egyre vissza,

csak az Isten meg ne tiltsa,

hogy múltamban kalandozom,

járom- járom romhalmazom.

 

Régi nyárnak rabja vagyok,

…úgy ragyogtak a csillagok,

angyaloknak víg szülöttét,

csókos mámort rám sütötték.

Jövőmet mind elvetném

ha azt a nyarat újra élném.