Politika elvek nélkül
Önjelölt „papok” lengetik a zászlót,
csillog a kondér, fő az eszmeleves,
hús is lesz belé, hangzik el a zárszó,
tódul a nép, a hatás döbbenetes.
Gát szakad, önérzetet sodor az ár,
már új mércével méretik az erkölcs:
ki szalutál, arra fényes élet vár…
mosolyogj és tapsolj, az lesz most a bölcs!
…de kétség lobban, a taps is megreked,
az ígéret földje ígéret marad,
kialszik a vágy, a bú lesz kedvesed.
Hová lett az álom, munka sem akad…
Lent az alvégen vetnek és aratnak,
minek ide szó, peregnek a magvak.